A magyarok őstörténetét illetően máig különbözőek a vélemények. Az őshazát a Volga és a Káma folyó összefolyásánál tartja valószínűnek a mai történészek egy része, ezt a terü-letet a magyarok Kr. után 600 körül hagyhatták el. Mások, régészek és antropológusok ugyanakkkor belső-ázsiai ereetet is feltétetleznek. A köztudatban legáltalánosabb nézet szerint a IX.század második felében tűntek fel az első magyar törzsek a Kárpát-medencé-ben, mások már a hunokat és avarokat is részben a magyarokkal azonosítják.
A honfoglalás, a Kárpát-medence tartós birtokba vétele, Árpád fejedelem vezetésével 895-ben kezdődött meg. A magyarok több mint 50 évig csaknem Európa egész területén kalandozásokat folytattak, kezdetben európai fejedelmek szövetségeseként, később saját kezdeményezésükre. Ezt a korszakot a 955-ös augsburgi csata zárta, amikor I. Ottó német király legyőzte a magyarokat. Géza fejedelem és fia, István felvették a kereszténységet, és ezzel a nyugati társadalmi rendszert is bevezették az országban. 1000-ben Szent István koronát kapott a pápától, így függetlenné lett a császártól és megerősítette pozícióját az országban.
1241-ben tatárok törtek Magyarországra Batu kán vezetésével, és csaknem az egész országot feldúlták. Az ország újjáépítése IV.Béla nevéhez fűződik, aki a magyar törté-nelembe, mint második honalapító vonult be. Az Árpád-ház III. András halálával 1301-ben halt ki.
A francia-nápolyi Anjou-ház uralkodása alatt Károly Róbert király gazdasági szempont-ból is megerősítette az ország helyzetét. Fia, Nagy Lajos idején ( a XIV. század második felében) érte el Magyarország a legnagyobb területi kiterjedését:uralkodása alatt kb 1 millió km2 területű birodalom jött létre.
Zsigmond magyar király és német-római császár ötven éves uralkodása után a Hunyadi család határozta meg Magyarország történelmét. A törökök feltűnése a Magyar Királyság déli határán évszázadokra kedvezőtlen hatású, sötét árnyékot vetett az ország történel-mére. Hunyadi Jánosnak még sikerült az előretörő oszmán csapatokat több csatában feltartani, sőt Belgrád ( Nándorfehérvár) mellett 1456-ban világraszóló győzelmet aratott a törökök felett.Fiának, Hunyadi (Corvin) Mátyásnak humanista szellemű budai és visegrádi udvarában először virágzott fel a reneszánsz művészet Itálián kívül.
A törökök megújuló támadásai viszont már katasztrófális következményekkel jártak. A tragikus mohácsi vereség (1526) után a Magyarok egysége megingott. Buda elfoglalását követően pedig (1541) három részre szakadt Magyarország. A törökök által elfoglalt terület és a Habsburg-befolyás alá került országrészek mellett az Erdélyi Fejedelemség viszonylagos függetlenséget élvezve virágzó korszakokat élt át.
1686-tól ( Buda visszaszerzése után) eredményes keresztes hadjárat következtében az egész ország felszabadult. A török elnyomást felváltó Habsburg-önkénynek viszont a Rákóczi-szbadságharc lett a következménye, amely 1711-ben a szatmári békével zárult. Ez garantálta a Habsburgok uralmát, illetve a nemesség privilégiumait.
A francia forradalom ( 1789) hatására Magyarországon is felerősödött a nemzeti öntudat. A reformmozgalom, melynek Széchenyi István és Kossuth Lajos voltak a kiemlekedő alakjai, az 1848-as forradalomba torkollott. Egyedülállóan modern törvények születtek: a jobbágyságot eltörölték, jelentősen megerősítették a jogi egyenlőséget, politikai szabadságjogokat vezettek be. Ferenc József, az akkor fiatal osztrák császár viszont magyarországi hatalma érdekében erős sereggel támadt az országra, de súlyos vereségeik miatt az orosz cár segítségét kérte.
A magyar szabadságharc leverését példátlan megtorlás követte. Az 1867-es kiegyezéssel Magyarország történetében nagyívű gazdasági fellendülés következett be: az Osztrák-Magyar Monarchia a századfordulóra Európa meghatározó birodalmává fejlődött.
Az I.világháború után, a trianoni békediktátum következtében Magyarország elvesztette területének 2/3-át és lakosságának felét, köztük több millió magyart. A két világháború közti Horthy-korszak vezető politikusai az elcsatolt területek visszaszerzésére töreked-tek, amit részben el is értek. Ennek következménye viszont a háborúba való belépés lett, 1941-ben, Németország oldalán. Bár Magyarország 1944 tavaszáig ( az ország német megszállásáig) megőrizte szuverenitását, a pusztító háború után vesztes félként súlyos szankciókban részesült. A törékeny magyar demokráciának a jelenlévő Vörös Hadsereg által támogatott kommunisták vetettek véget 1948-49-ben. 
Az elynomott, meggyötört nép 1956.október 23-án felkelt a diktatúra ellen. A szovjetek ( a számukra kedvező nem-zetközi helyzetet kihasználva ) a szabadságharcot brutálisan leverték, a forrdalom vívmányait évtizedekre semmissé tették. Kádár János ragadta magához a hatalmat, aki véres hatalomátvétel és megtorlás után a kommunista diktatúra keretein belül viszony-lagos politikai és gazdasági konszolidációra törekedett. 1968-tól gazdasági reformokat vezettek be, az életszínvonal is emelkedni kezdett. Az 1980-as évek közepétől viszont az elnyomó rendszer már nem volt képes a romló gazdasági helyzeten és az óriási adós-ságokon úrrá lenni.
1989-ben az ellenzék és az állampárt között tárgyalássorozat kezdődött, amelyen a többpártrendszerű demokráciára való áttérés szabályait határozták meg. A békés átmenetet követően, az 1990-es első szabad választás után súlyos gazdasági és szociális feszültségek között indult ismét fejlődésnek Magyarország.
